Megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték

2010. július elsejével szűnt meg az öröklési és ajándékozási illeték fizetési kötelezettség az egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás esetén - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NM).

A törvény szerint ez az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik (lefelé a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, az unoka, a dédunoka, stb. felfelé a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, stb.). Ezzel szemben a vér szerinti rokonság tágabb értelmezést jelent az egyenes ági mellett az oldalági rokonokat is magában foglalja (így például vér szerinti rokon a testvér, az unokatestvér is). A két fogalom tehát nem egyenértékű - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye.
 
A házastárs jogaival kapcsolatban szintén számos megalapozatlan információ látott napvilágot - véli a szaktárca. Emiatt hangsúlyozzák: az adócsomag illetékszabályait úgy készítette elő a kormány, hogy senki ne járjon rosszabbul, mint eddig. Így öröklés esetén a házastárs, a mostoha- és nevelt gyermek és a mostoha- és nevelőszülő továbbra is öröklési illeték-mentesen jut hozzá az örökrészéhez 20 millió forintos határig (illetéket csak az ezt meghaladó örökrész után kell fizetni). Az illetéktörvénynek ezt a tovább élő szabályát a kormány nem kívánja megváltoztatni.

Egy kis statisztikai adat, ha valakit érdekel:
A tárca (Nemzetgazdasági Minisztérium) adatai szerint 2009-ben 150 ezer öröklés, és 10 ezer ajándékozás történt egyenes ági rokonok között. Egy örökösre átlagosan 90 ezer forint illetékalap, egy megajándékozottra pedig 1,9 millió forint illetékalap jutott. Az illetékmentesség éves szinten 2,8 milliárd forint, általa 2010-ben – a mentességnek a folyamatban lévő ügyekre való kiterjesztése miatt – 1,5 milliárd forint marad a magyar családoknál.