2011 Családi kedv.-elvált szülők pórul járhatnak
Évente 850 ezer forintot nyerhet az a háromgyerekes család, amelyik bizonyítani tudja a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak( NAV), hogy élettársi viszonyban neveli gyermekeit. De az elvált szülő elbukhatja a családi kedvezmény akár 40 százalékát is, ha évközben igényli azt. Rejtett aknák és lehetőségek a jogszabályban.
Bár a Legfelsőbb Bíróság egyik precedens értékű döntéséből az derül ki, hogy a családi adókedvezmény nem tekinthető olyan juttatásnak, amelyet a gyermektartási díj alapjául szolgáló nettó jövedelem kiszámításakor külön figyelembe lehetne venni. Ám a Jogifórum.hu szakértői szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ugyanezen döntés alapján nem vizsgálandó, hogy milyen gyermek után, miért jár adókedvezmény, ha ennél magasabb lesz a nettó bér, akkor a gyerektartást ezután az adóval csökkentett (adókedvezményekkel növelt) bér után kell megfizetni. Amennyivel tehát az adókedvezmény miatt többet visz haza valaki, azután az összeg után is jár a gyerektartás, annak ellenére, hogy azt az adókedvezményt másik gyerek nevelésére kapta az illető az államtól.
Amennyiben tehát a tartásdíjat fizető szülő új családot alapít, nettó fizetésének akár 40 százalékát is levonhatják gyerektartás címén. Ha mondjuk az apa új élettársi kapcsolatában gyermeke születik, akkor a ”közös” gyermek után már jogosult lesz a családi kedvezményre. Ha nyilatkozata alapján a havi adóelőleg levonás során figyelembe veszik a gyerekkedvezményt, akkor a nettó fizetése 10 ezer forinttal emelkedik. Mivel a nettó fizetés az alapja a 40 százalékos gyerektartásnak, ezért az új családban született gyermek után járó családi kedvezmény 40 százalékára a régi családja is jogosulttá válik majd.
E méltánytalan helyzet feloldására, Angyal József adószakértő szerint, van megoldás. Az alábbiakban olvashatják részletesen a probléma feltárását és a megoldást.
Bár a Legfelsőbb Bíróság egyik precedens értékű döntéséből az derül ki, hogy a családi adókedvezmény nem tekinthető olyan juttatásnak, amelyet a gyermektartási díj alapjául szolgáló nettó jövedelem kiszámításakor külön figyelembe lehetne venni. Ám a Jogifórum.hu szakértői szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ugyanezen döntés alapján nem vizsgálandó, hogy milyen gyermek után, miért jár adókedvezmény, ha ennél magasabb lesz a nettó bér, akkor a gyerektartást ezután az adóval csökkentett (adókedvezményekkel növelt) bér után kell megfizetni.
Amennyivel tehát az adókedvezmény miatt többet visz haza valaki, azután az összeg után is jár a gyerektartás, annak ellenére, hogy azt az adókedvezményt másik gyerek nevelésére kapta az illető az államtól.
Amennyiben tehát a tartásdíjat fizető szülő új családot alapít, nettó fizetésének akár 40 százalékát is levonhatják gyerektartás címén. Ha mondjuk az apa új élettársi kapcsolatában gyermeke születik, akkor a ”közös” gyermek után már jogosult lesz a családi kedvezményre. Ha nyilatkozata alapján a havi adóelőleg levonás során figyelembe veszik a gyerekkedvezményt, akkor a nettó fizetése 10 ezer forinttal emelkedik. Mivel a nettó fizetés az alapja a 40 százalékos gyerektartásnak, ezért az új családban született gyermek után járó családi kedvezmény 40 százalékára a régi családja is jogosulttá válik majd.
E méltánytalan helyzet feloldására Angyal József adószakértő szerint az a megoldás, ha valaki gyerektartást fizet, akkor nem szabad évközben nyilatkoznia arról, hogy családi kedvezményt vesz igénybe, sőt az adójóváírásáról sem célszerű év végi bevallása előtt nyilatkoznia, mivel a munkáltatója nem tudja évközben letiltani az ennek megfelelő részt a nettó béréből.
Amennyiben valaki az év végi bevallásban érvényesíti a családi adóalap kedvezményt, akkor visszaigényelhető személyi jövedelemadója lesz. Ezt a NAV utalja át a számlájára. Két gyerek után például a nettó bér 40 százalékát vonják le. Ha kevesebb a nettó (mert nem veszi igénybe évközben az adózó az adókedvezményeket), akkor kevesebb a 40 százalék is. Az adójóváírással is ugyanez a helyzet: ha év közben nem nyilatkozik, akkor a havi nettója kisebb lesz a gyerektartást fizetőnek, tehát kevesebb gyerektartást vonnak le tőle. Év végén egy összegben igényelheti vissza a 12-szer 12 100 = 145 200 forint személyi jövedelemadót.
Még méltánytalanabb lenne a helyzet, ha a kormány betartaná az ígéretét, és az élettársak a házastársakkal egy megítélés alá kerülnek a családi kedvezményt illetően. Ekkor már nem kellene „közös” gyerek az új élettársi kapcsolatba ahhoz, hogy rossz helyre kerüljön a családi támogatás összege. Ha mondjuk a volt férj 40 százalék gyerektartást fizet, de most az elvált férj egy olyan kétgyerekes anyukával létesít élettársi kapcsolatot, aki a két gyerekével otthon van, nincs önálló jövedelme. Ekkor az élettárs (gyerektartásra kötelezett fél) a tervezett törvényváltozás alapján, igénybe veheti az élettársa két gyermeke után járó havi 20 ezer családi kedvezményt. Ez is a nettó jövedelmét növelné, így ennek a 40 százaléka (8 ezer forint) a volt házastárshoz kerülne.
De egyelőre teljes a csend a törvénymódosítással kapcsolatban. Angyal József szerint aligha van esély a törvény módosítására, de úgy véli, nincs is szükség rá. Az adóhatóság téved, amikor az élettársakra az egyedülállókra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Ha egy kétgyerekes anyuka élettársi kapcsolatot létesít egy egygyerekes apukával, akkor a családban az adószakértő szerint az eltartottak száma három lesz és ezért gyermekenként 33 ezer, három gyerek után pedig 99 ezer forint családi kedvezmény jár, nem pedig háromszor 10 ezer forint havonta, mintha egyedülállóak lennének. A különbség évente 850 ezer forint.
Ahhoz, hogy az élettársak valóban megkapják ezt a hvi 99 ezer forintos családi kedvezményt, akkor járnak el a legkörültekintőbben, ha közjegyző előtt tesznek nyilatkozatot arról, hogy élettársi viszonyban élnek. Ezzel Angyal József szerint automatikusan feláll az apasági vélelem, s bizonyíthatóvá válik, hogy ők hivatalosan is egy családot alkotnak, s emiatt megilleti őket a családi kedvezmény.